Ügyvédi iroda felszámolása

Az ügyvéd kolléga 2007-ben egyszemélyes ügyvédi irodaként alapította Ügyvédi Irodáját. Az alapító okiratban úgy rendelkezett, hogy az ügyvédi iroda jogutód nélkül történő megszűnése esetén az ügyvédi iroda vagyonából elsődlegesen az ügyvédi iroda tartozásait kell kiegyenlíteni, míg az ezenfelül fennmaradó vagyon az alapító tagot, illetve örököseit illeti meg.

A kolléga 2008-ban elhunyt. Az Ügyvédi Kamara az Ügyvédi Irodát 2008. augusztus 7-én törölte az ügyvédi irodák jegyzékéből, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 76. § (2) bekezdés e) pontja alapján. A kamara által kirendelt végelszámoló záró jegyzőkönyvében tájékoztatta a kirendelő kamarát a folyamatban levő ügyek lezárásáról, a letétek sorsáról, valamint az ügyvédi iroda ingó és ingatlanvagyonának leltáráról. Ezek jogi sorsára vonatkozóan a jegyzőkönyv nem tartalmaz utalást. A kamara a zárójegyzőkönyvet 2008. november 12-én elfogadta és a végelszámolót tisztségéből felmentette.

Az ügyvéd hagyatéki ügyében a közjegyző végzésében a … Zrt.-t végelszámolóként kirendelte, a végelszámolás kezdő időpontjaként 2013. június 10. napját határozta meg. A végzés indokolása szerint a hagyatékhoz tartozó tiszta vagyon megállapításához az ügyvédi iroda végelszámolására van szükség.

A végelszámoló a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával járt el, jóllehet a Ctv. nem tartalmaz utalást arra, hogy a törvény hatálya az ügyvédi irodákra is kiterjedne. A Cégközlönyben való közzétételi kötelezettségének nem tudott eleget tenni, mert a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Cégközlöny Szerkesztősége azt nem fogadta be. A végelszámoló az adós vagyonát felmérte, a hitelezői igényeket nyilvántartásba vette és megállapította, hogy a vagyon nem elegendő a tartozások rendezésére. A végelszámoló rendezési javaslatát az érintettek nem fogadták el, ezért a végelszámoló kezdeményezte a felszámolási eljárás lefolytatását.

Az elsőfokú bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az Ütv. 76. § (1) bekezdése folytán az adós az ügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel megszűnt, nincs perbeli jogképessége, ezért a Pp. 130. § (1) bekezdés e) pontja alapján utasította el a kérelmet. A végelszámoló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság végzését érdemben helyesnek találta. Utalt arra, hogy az egyszemélyes tag halálával megszűnt az iroda, azt az ügyvédi kamarai határozat a jogszabály rendelkezéseinek megfelelően törölte. A végelszámoló felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával az adós felszámolásának elrendelését. Arra hivatkozott, az adós tulajdonosának örökösei közokiratba foglalt döntésükkel elhatározták az adós végelszámolását, melynek során megállapításra került, hogy az adós fizetésképtelen.

Álláspontja szerint nincs jogszabályi rendelkezés az ügyvédi irodák jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítésének módjáról, joghézag áll fenn. Miután az ügyvédi irodák jegyzékéből való törlés napján - 2008. augusztus 7-én - is már fizetésképtelen volt az adós, annak jogutód nélküli megszüntetésére felszámolási eljárás keretében lett volna lehetőség. A közjegyző végzése helyes volt, s a végelszámoló eljárása megfelelt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pontján keresztül alkalmazandó Cstv. 27. § (2) bekezdés f) pontjának, ezért a jogerős végzés jogszabálysértő.

A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése szerint, s megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő. Az eljárás adataiból megállapíthatóan az adósként megjelölt ügyvédi iroda a kamarai nyilvántartásból 2008. augusztus 7-én történt törlésével jogilag megszűnt, az Ütv. 76. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Helytállóan állapította meg a bíróság jogerős végzésében, hogy a megszűnt ügyvédi iroda a továbbiakban nem lehet jogviszonyok alanya, ellene eljárás nem folytatható, mert elveszítette jogképességét. A közjegyző által az ügyvédi iroda ellen elrendelt „végelszámolásra” nem alkalmazhatóak a Ctv. rendelkezései, mivel ügyvédi iroda ellen a Ctv. szerinti végelszámolás nem folytatható le. A „végelszámolónak” ebből következően nem a Ctv. szerinti szabályokat kellett betartania, hanem az örökösök felhatalmazása alapján eljárva, a vagyon felmérése után, az Ütv. 76. § (6) bekezdésére figyelemmel, a hitelezőkkel kellett volna - bírósági eljáráson kívül - elszámolnia, s erről a közjegyzőnek beszámolnia.

A Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek ellen a jogalkotó a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás megindítását lehetővé teszi. A gazdálkodó szervezet, mint a tulajdonosaitól elkülönült jogalany azonban csak addig létezik, ameddig a jog a fennállását biztosítja, jogi értelemben való megszűnésével megszűnik az a lehetőség is, hogy ellene fizetésképtelenségi eljárást folytassanak le. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 2008. augusztus 7-i időpontban hatályban volt Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az ügyvédi iroda nem minősült a Cstv. alkalmazása tekintetében gazdálkodó szervezetnek, ezért a Cstv. felszámolási eljárásra vonatkozó szabályai egyébként sem lennének alkalmazhatók rá. Ennek megfelelően a Kúria a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. (Kúria Gfv. VII. 30.422/2014. BH2015. 286.)